A FIFA szerint a labdába épített szenzorok is igazolták, hogy jogosan nem adták meg a horvátok gólját
A portugál–horvát világbajnoki tizenhatoddöntőn kialakult vita a horvátok meg nem adott gólja körül most lezárult: a Nemzetközi Futballszövetség egy közleményben erősítette meg, hogy a videóbíró helyesen járt el, amikor érvénytelenítette Josko Gvardiol találatát. A döntést az eddig szokatlan technológia, a meccslabdába épített szenzorok is alátámasztották.
A vitatott pillanatban Igor Matanović érintkezett a labdával a horvát támadás során. Ezt követően a labda Mario Pašalić elé jutott, aki gólt szerzett, ám a játékvezető a kapuba szerző játékosa leshelyzetbe kerülésének ítélte meg az akciót. A FIFA közleménye szerint a hivatalos mérkőzéslabdában, amely a Trionda modell, beépített Connected Ball technológia működik, amely a legcsekélyebb fizikai érintkezést is képes detektálni. A szenzorok méréseit felhasználva tehát egyértelműen kimutatható volt, hogy Matanović kezet vagy testét érinti a labdához, mielőtt Pašalić veszélyes helyzetbe kerülne.
A bírók nem csupán a szenzoradatokra hagyatkoztak, hanem a videóbírózás felületén nyert, részletezett felvételeket is elemezték. Az eddig nem szokványos technológia tehát támogatást nyújtott az emberi ítéletalkotásnak. Matanović érintkezésének pontos időpontja és jellege rögzítésre került, amely biztosította, hogy a játékvezető helyes döntéshez juthasson.
A Trionda labdában működő szenzorok rendkívüli mennyiségű információt gyűjtenek össze a mérkőzés alatt. Ezek az adatok segítségül szolgálnak a játékvezetőknek, hogy a lehető legpontosabb döntéseket tudják meghozni. A FIFA kommunikációja hangsúlyozta, hogy a technológia célja éppen az: hogy a szürke zónás esetek még objektívabban legyenek eldönthetők.
A vita azonban egy további szabályértelmezési kérdést is felvetett. A játékvezető azt közölte Matanovićnak, hogy a labda érintkezése a játékos hajával történt. Ám a FIFA szabályzata szerint a haj csupán akkor számít a test részének, amikor az módosítja a labda pályáját, ellenkező esetben az érintkezés tehát nem vezetne leshelyzet megállapításához. Az eset összetettségét éppen ez mutatja meg: nem kizárólag az érintkezés tényének megállapítása, hanem annak értelmezése is döntő volt a végső ítélethez.