A grúz játékosmegfigyelő szerint Szoboszlai Dominik volt az X-faktor
Giorgi Kamadadze, a grúz játékosmegfigyelő értékelése szerint a magyar válogatott szombati győzelmében Szoboszlai Dominik játszott kulcsszerepet, ugyanakkor a csapatnak még jelentős fejlődési lehetőségei vannak a labdabirtoklásra épülő támadójátékban. Magyarország két góllal nyert Tbilisziben, a mérkőzés során pedig többek között a védekezésből támadásba történő gyors átmenetek bizonyultak különösen hatékonynak.
A grúz szaktekintélyt leginkább az magyar válogatott kiegyensúlyozott összetétele nyűgözte le. Marco Rossi szövetségi kapitány több lehetőség közül választhat az összeállítása során, a kezdő tizenegyben tapasztalt, kölcsönösen jól ismert labdarúgók kaptak helyet, a pályára nem lépők között pedig tehetséges, fiatal játékosok várnak bevetésre, akik a legrangosabb külföldi klubok keretében fejlődnek. Kamadadze hangsúlyozta, hogy a magyar csapat fizikailag erős, labda nélküli helyzetben pedig rendkívüli fegyelmet tanúsít. Az első félidőben azonban a grúzok sikeresen megnehezítették a magyarok dolgát, különösen a középpályán alakultak ki intenzív küzdelmek. A fordulás után azonban másik arcát mutatta meg a válogatott, a védekezés maradéktalanul fegyelmezett maradt, és a labdaszerzéseket követő ellentámadások hatékony eszközévé váltak.
Kamadadze szerint a magyar válogatott védelmi játékából támadásba történő átmeneteiben rejlik az igazi erő. Ez az első félidőben alig működött, ám a szünet után egyre gyakrabban fordult elő, és végül három pontot ért a csapatnak. Ugyanakkor nagy potenciál rejlik az úgynevezett labdabirtoklásra épülő támadójátékban. Az első félidőben a magyarok szokatlanul sok technikai hibát követtek el, különösen akkor, amikor saját térfeléről próbálták felépíteni akcióikat. Labda nélkül csaknem kifogástalanul működött a gépezet, ám amikor rendezett védelmet kellett átjátszania, már nehézségekbe ütközött. Amikor ellenfél kapuja felé indulhatott gyors támadásban, ezt viszont kihasználta játékosai gyorsasága és fizikai adottságai. Az egyensúly megtalálása, vagyis az olyan játék, amelyben kezdeményezőként is irányítani tudja a mérkőzéseket, új szintre léptetné a válogatottat.
Az első félidő játékmenetét nagyban befolyásolta, hogy a magyarok nem vették át kellő eréllyel a kezdeményezést. A grúz válogatott határozta meg az összecsapás ritmusát, a középpályán gyors kombinációkkal és agresszív párharcokkal igyekezett fölénybe kerülni. Kamadadze szerint ritkán lehet látni ennyi küzdelmet az első és második labdákért, mint amit az első tíz-tizenöt percben tapasztalt. Magyarország viszont mintha azt preferálta volna, hogy átengedi az ellenfélnek a kezdeményezést, és az abból fakadó hibákra érkezik ellentámadásokkal. A labdakihozatalban pontatlanságok csúsztak, a támadások felépítése nehézkes volt, a kezdeményezőkészség pedig hiányzott. A szünetben Marco Rossi megtalálta a szükséges szavakat, és a csapat teljesen másként játszott a második félidőben.
Az egyéni teljesítmények közül Szoboszlai Dominikét emelte ki leginkább. A magyar labdarúgó, aki sérüléssel is játszott, mindkét gólban döntő szerepet vállalt, az elsőnél a szögletrúgása vezetett gólhoz, a másodiknak pedig megelőzte egy rendkívüli megoldással. Olyan hatalmas területet játszott be, hogy egy pillanatban még az ellenfél kapu mellett tűnt fel, másodjára pedig már a saját térfélén szerzett labdát és segítette az építkezést. Mentalitása és vezetői személyisége a társakra is hatással volt. Willi Orbánt, a védekezés vezérét, valamint Sallai Rolandot szintén kiemelendőnek tartotta, mivel mindketten támadásban és védekezésben egyaránt értékesnek bizonyultak. Nagy Zsolttól valamivel több teljesítményt várt volna, míg Kerkez Milosról azt mondta, hogy fiatal még és rengeteg fejlődési potenciál rejlik benne, azonban túlzott nyomás nehezedik rá.