Dagad a botrány a Fradiváros ügyében, Magyar Péter kormánya is reagált a 25 milliárdos támogatásra
Szokatlan helyzetben találja magát a magyar futball: a Ferencváros által megkapott 25 milliárd forintos állami támogatás ügyében nyomozás indult, miközben a kormány transzparenciáról beszél, és a projektet vezető klub vezetője viszont visszautasítja az elherdálás vádját.
A történet gyökerei 2016-ba és 2017-be nyúlnak vissza, amikor az Orbán-kormány két ütemben jelentős összeget biztosított a klubnak: előbb 14, majd 11 milliárd forintot az úgynevezett Fradiváros-projekthez. Ez az elképzelés egy sportkomplexum megvalósítására irányult, amely az FTC népligeti edzőközpontjának közelében, a régi Építők-sporttelep helyén kellett volna felépülnie. Az idő azonban nem volt az ambiciózus terv szövetségese: a kivitelezés csak mérsékeltebb ütemben indult meg, és az engedélyeztetési folyamatok mellett végül a koronavírus-járvány is gátolta a valós előrehaladást.
A helyzet 2022-ben változott meg, amikor egy kormányrendelet lehetővé tette, hogy az összeg az infrastruktúra helyett a klub működésére is fordítható legyen. Erre a döntésre vezethetően alakult ki az a vita, amely azóta csak dagad: vajon helyesen számoltak-e el az adófizetői milliárdokkal? A Ferenczvárosi C-közép nevű szurkolói csoport június 5-én bejelentést tett, amely után az Állადადó Számvevőszék hűtlen kezelés gyanúja miatt a rendőrséghez irányította a dokumentációt. Ez vezetett oda, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság múlt szeptemberben nyomozást indított az ügyben.
A Belügyminisztérium kedden közleményben reagált, amely szerint a kormány transzparenciában hisz és majd részletesen számot ad majd a pénzfelhasználásról – de ehhez előbb le kell zárulnia a nyomozásnak. Ez a megfogalmazás azonban nem zárta le a viták, hiszen Kubatov Gábor, az FTC elnöke a Blikkben kijelentette: minden fillér a klubnál maradt, és az állam szándékosan adta azt oda. Ezzel szemben Kele János, a Tisza Párt sportért felelős személye hangsúlyozta, hogy a közpénz nyoma veszett.
A szócsata azonban mélyebb kérdéseket vet fel. Kálnoki-Kiss Attila, a sportállamtitkár azt emelte ki, hogy végül jogászok hadának kell majd eldöntenie: megfelelő-e az elszámolás, amelyet a Ferencváros jogalapként előterjesztett. A dilemmát az jelenti, hogy mi számít legitim működési költségnek egy sportklubban, és mit kellene beruházásnak tekinteni. A nyomozás tehát nem lesz egyszerű, és az adófizetői pénz lehetséges elherdálásának megállapítása hosszú jogászi vitákra számíthat.
Az építkezés azonban végleg lekerült a napirendről: a Népliget mellett várt moderna sportkomplexum nem épül fel. Helyette egy elhúzódó vizsgálat és a politikai háttérből felsejlő feszültség marad – olyan történet, amely a magyar közélet transzparenciája és az állami támogatások ellenőrzése körüli kérdéseket dobja fel újra és újra.