Egymillió bélyeget dobtak a tűzbe, amikor kikapott az Aranycsapat
Az 1954-es világbajnoki döntő után éjszakára állami nyomdába zárták a dolgozókat, hogy egy millió bélyeget készítsenek a magyar válogatott ünnepléséhez – csak egy probléma volt: senki nem tudta, hogy az Aranycsapat egyáltalán nyer-e. Pajer Róbert új filmje, a Bélyeg ezt a történetet dolgozza fel, amely a magyar foci aranykorát használja csupán háttérnek ahhoz, hogy a Rákosi-korszak végének szürkeségében az egyszerű emberek szorongatott életét mutassa be.
Az 1954 nyarán Bernben játszott döntőt megelőző napok alatt a sokat visszhangzott mérkőzés végül a német győzelemmel végződött, amely az 1954-es berni csodaként maradt meg a futballtörténelemben. A film azonban nem a pálya eseményeire fókuszál, hanem egy nyomda falai között játszódik, ahol a munkások éjt nappallá téve dolgoznak: az állami propaganda szervezetei parancsot adtak, hogy a döntő másnapjára kellő számú győzelem-bélyeg legyen kész. A valódi történet még szörnyen abszurdabb volt, mint a film fikciója – a kommunista vezetés egyáltalán nem gondolt arra, hogy a győzelem nem biztos, és ezért azt az utasítást adta a nyomda dolgozóinak, hogy még aznap éjjel az egész sorozatot elkészítsék. A szabályok pedig szigorúak voltak: a munkáig nem mehetett haza senki.
Váradi Gergely játssza Jenőt, egy tolakodó férfit, aki az orvosnak készülő felesége mellett teljesen jelentéktelen marad, amíg őt nem nevezik ki a műszakvezető helyére. A történet során az éppen még sztálinista elveket követő Jenőből kiábrándult, érett férfi válik. Az őt körülvevő munkások és vezetők között azonban mindenki a maga kis drámáját játssza: Miki folyton a barátnőjéhez szalad, ahelyett hogy dolgozna, Trill Beatrix szereplője pedig egy ÁVH-s erőszak áldozata lesz. Csőre Gábor alakítása a párttitkárként azonban szellemes: egy olyan emberi típust hozza, aki saját apró világában jelentősnek érzi magát, a szocializmus óriási gépezetében azonban csupán egy semmirevaló csavar. A film végén az összes munka kárba vész, az egyik-két nap alatt készített millió bélyeg egy alagsori kazán tüzén végzi.
A Bélyeg a zárt közösség mikrokozmusán keresztül azt a történelmi szeletet mutatja meg, amely még ma is áthatja a magyar társadalom mentalitását: a kölcsönös gyanút, a felülről jövő abszcér parancsokat és azok véghezvitelét. Az alapgondolat izgalmas, azonban a végrehajtás során elmarad a plusz feszültség és a váratlan fordulat. A film ráadásul arról feledkezik meg, hogy miközben a mellékszereplők történeteire fordít energiát, addig a főszereplők szükségszerűen háttérbe szorulnak. A színészi alakítások nem működnek igazán, a történet egysíkúnak tűnik, a vizuális világ pedig nem marad emlékezetes. Az alkotók úgy tűnik, nem találták meg az egyensúlyt a humoros és drámai elemek között, és így a film valahol a huszadik századi történelmet feldolgozó klasszikus és kevésbé sikerült hazai produkciók között helyezkedik el. A Bélyeg az RTL-en debütált, és ősztől az RTL+ platformján lesz elérhető.