Ellenzéki Orbánt ezért a földbe döngölné Kormánypárti Orbán
Orbán Viktor ellenzéki szerepkörben olyan állításokat tett egy szerdai sajtótájékoztatón, amelyek világosan szembeállnak a Kormánypárti Orbán által képviselt elvekkel és korábbi döntéseivel. A futball-világbajnokság után hazatért volt kormányfő sajtóeseménye olyan kijelentéseket tartalmazott, amelyek ellentétesek a Fidesz több éves politikájával és a jelenlegi kormányzat alapelveivel.
Az ellenzéki Orbán kijelentette, hogy az önkény erősödésével párhuzamosan nő a Fidesz támogatottsága, és ezt a helyzetet a magyar demokrácia válságaként értékeli. Saját bevallása szerint az Egyesült Államokban nem hivatalos és nem nyilvános megbeszéléseket folytatott a magyar demokrácia védelme érdekében. Ez az amerikai útja azonban már önmagában összeütközésbe kerülne a Kormánypárti Orbán nemzetellenes bírálatokkal szembeni közismert elutasításával.
Az ellenzéki pozícióba került Orbán az ellenállás jogáról beszélt, amely szerinte az ezeréves magyar jogintézmény részét képezi. Az Alaptörvényt idézve úgy foglalt állást, hogy minden magyar embernek joga van az önkénnyel szembeni tiltakozásra. Azonban ez az álláspont egyenesen ellentmond a Kormánypárti Orbán 2017-ben tett kijelentésének, amely szerint a magyar jogban polgári engedetlenség nincs. Akkor a tanárok ellen vezetett intézkedéseket azzal támogatta, hogy a jogalkotás nem ismeri el az engedetlenség lehetőségét, és több pedagógus munkáját vesztette el amiatt, hogy közvetlenül a kormányzati intézkedések ellen tiltakozott.
Az ellenzéki Orbán az Alaptörvényt illegitimnek nyilvánította, mivel szerinte az durva sérelmet szenvedett a módosítások során, és célja a hatalom kizárólagos megtartása. Ezt a kritikát azonban az jellemzi, hogy az Alaptörvényt és módosításait a Fidesz kétharmados többségével hozta létre és módosította évente. Az ellenzéki pozíció szerint Sulyok Tamás volt az utolsó legitim köztársasági elnök, azonban ez az állítás ellentmondásos, hiszen Sulyok maga írta alá azt a módosítást, amely mandátumának végét jelentette. Sulyok jogi indoklásában megállapította, hogy az Alaptörvény nem ad lehetőséget a tartalmi kontrollt gyakorló nyilatkozattételre.
Az ellenzéki Orbán végül arra a következtetésre jutott, hogy az önkényuralmi rendszert csak azok tudják megváltoztatni, akiknek szavazatával létrejött, és hangsúlyozottan a békés eszközöket javasolta. Ezzel szemben a Kormánypárti Orbán felfogása szerint nevetséges lenne egy törvényesen lecserélhető rendszert diktatúrának nevezni. Az ellenzéki és kormánypárti nézőpontok között húzódó szakadék így alapvetően filozófiai és politikai: az egyik szerint az intézmények legitimációja kérdéses, a másik szerint a jogszerű eljárás elegendő a legitimációhoz.