Előbb jött a közpénz, aztán a sikerek – hol lenne a Fradi állami milliárdok nélkül?
A Ferencváros az elmúlt hat évben egyedülálló anyagi előnyre tett szert a magyar labdarúgás történetében. A zöld-fehérek 2019 és 2024 közötti időszakában harminc nyolc futballistának a játékjogát szerezték meg abból a tizenegy és fél milliárd forintból, amely a klubnak juttatott nagyobb, huszonöt milliárdos állami támogatás része volt. Ez az összhang tisztán mutatja, hogy az elmúlt másfél évtizedben a kormányzati erőforrások miként alakították át a hazai labdarúgási pálya egyensúlyát.
Az állami támogatás kérdésköre nem új fejlemény a magyar futballban. Már régóta ismert, hogy az NER időszakában a klubok költségvetéseit döntően közvetett módon, állami vagy kormányzati kötödésű vállalatok közreműködésével, adófizetői forrásokból finanszírozták. Azonban a Ferencváros esetében a közpénzből való igazolások volumene és módszere új dimenziót nyitott. A klub anyaegyesülete, a Ferencvárosi Torna Club a húsz tizenhat és tizenhetedik évben kapta meg az említett összegeket, amely később, a kormány 2022. évi döntésében a működésre is fordítható lett. Az FTC Labdarúgó Zrt., amely a futballcsapatot üzemelteti, ugyan nem közvetlenül az alapító egyesületből, hanem annak fenntartott részesedésével működik, mégis a játékjogok beszerzésének finanszírozásában az említett közpénz központi szerepet játszott.
A támogatás időrendje tanulságos. A 25 milliárdos összeg 2016 és 2017 során érkezett a klubhoz, ám a játékjogok beszerzésére fordított rész már 2019-ben megjelent a költségvetésben. Ez időbeli ellentmondást vet fel, mivel a kormányzati döntés a működési költségekre való felhasználást csak később, 2022-ben erősítette meg. Így kérdéses marad, hogy milyen alapon használta fel a Fradi már az előbb említett nyolc éves periódus elején a közpénzt a játékosok igazolására.
A ferencvárosi előny léptéke a hazai labdarúgásban páratlan. A Fradiváros anyagi lehetőségei olyan szintűek, amely összhasonlítható a többi NB I.-es csapattal, amely ekkora közvetlenül járulékot nem kapott. Ez a különbség nem csupán néhány szerzett játékos, hanem egy teljes generáció kiépítésében nyilvánult meg. A versenyképességi előny mindössze hat év alatt, a 2019 és 2024 közötti időszakban a klasszis futballisták egy teljes keretének integrálásához vezetett.
Az elmúlt évtized magyar futballriportázsa egyértelműen dokumentálta, hogy a zöld-fehérek teljesen eltérő gazdasági lehetőségek között mozganak, mint szinte bármelyik másik nemzeti első osztályú csapat. Azonban az a tény, hogy a közpénz közvetlenül a játékjogok beszerzésére fordítódott, az adófizetői forint felhasználásának új aspektusát tárja fel. A sportállamtitkár bejelentésével nyilvánvalóvá vált, hogy a közpénzből finanszírozott profi sport koncepciója jóval mélyebb és szisztematikusabb, mint azt korábban tudni lehetett.