Labdarúgás 3 hónapja

Előbb jött a közpénz, aztán a sikerek – hol lenne a Fradi állami milliárdok nélkül?

Előbb jött a közpénz, aztán a sikerek – hol lenne a Fradi állami milliárdok nélkül?

A Ferencváros az elmúlt hat évben egyedülálló anyagi előnyre tett szert a magyar labdarúgás történetében. A zöld-fehérek 2019 és 2024 közötti időszakában harminc nyolc futballistának a játékjogát szerezték meg abból a tizenegy és fél milliárd forintból, amely a klubnak juttatott nagyobb, huszonöt milliárdos állami támogatás része volt. Ez az összhang tisztán mutatja, hogy az elmúlt másfél évtizedben a kormányzati erőforrások miként alakították át a hazai labdarúgási pálya egyensúlyát.

Az állami támogatás kérdésköre nem új fejlemény a magyar futballban. Már régóta ismert, hogy az NER időszakában a klubok költségvetéseit döntően közvetett módon, állami vagy kormányzati kötödésű vállalatok közreműködésével, adófizetői forrásokból finanszírozták. Azonban a Ferencváros esetében a közpénzből való igazolások volumene és módszere új dimenziót nyitott. A klub anyaegyesülete, a Ferencvárosi Torna Club a húsz tizenhat és tizenhetedik évben kapta meg az említett összegeket, amely később, a kormány 2022. évi döntésében a működésre is fordítható lett. Az FTC Labdarúgó Zrt., amely a futballcsapatot üzemelteti, ugyan nem közvetlenül az alapító egyesületből, hanem annak fenntartott részesedésével működik, mégis a játékjogok beszerzésének finanszírozásában az említett közpénz központi szerepet játszott.

Várszoba

A támogatás időrendje tanulságos. A 25 milliárdos összeg 2016 és 2017 során érkezett a klubhoz, ám a játékjogok beszerzésére fordított rész már 2019-ben megjelent a költségvetésben. Ez időbeli ellentmondást vet fel, mivel a kormányzati döntés a működési költségekre való felhasználást csak később, 2022-ben erősítette meg. Így kérdéses marad, hogy milyen alapon használta fel a Fradi már az előbb említett nyolc éves periódus elején a közpénzt a játékosok igazolására.

A ferencvárosi előny léptéke a hazai labdarúgásban páratlan. A Fradiváros anyagi lehetőségei olyan szintűek, amely összhasonlítható a többi NB I.-es csapattal, amely ekkora közvetlenül járulékot nem kapott. Ez a különbség nem csupán néhány szerzett játékos, hanem egy teljes generáció kiépítésében nyilvánult meg. A versenyképességi előny mindössze hat év alatt, a 2019 és 2024 közötti időszakban a klasszis futballisták egy teljes keretének integrálásához vezetett.

Az elmúlt évtized magyar futballriportázsa egyértelműen dokumentálta, hogy a zöld-fehérek teljesen eltérő gazdasági lehetőségek között mozganak, mint szinte bármelyik másik nemzeti első osztályú csapat. Azonban az a tény, hogy a közpénz közvetlenül a játékjogok beszerzésére fordítódott, az adófizetői forint felhasználásának új aspektusát tárja fel. A sportállamtitkár bejelentésével nyilvánvalóvá vált, hogy a közpénzből finanszírozott profi sport koncepciója jóval mélyebb és szisztematikusabb, mint azt korábban tudni lehetett.

A teljes cikk a forrás oldalán olvasható →

Kapcsolódó hírek

Megvan a döntés, váratlan fordulat a Liverpool rasszizmusbotrányában
Labdarúgás 1 órája

Megvan a döntés, váratlan fordulat a Liverpool rasszizmusbotrányában

„Nem mondhatod meg nekem!” – Marco Rossi keményen üzent a Liverpoolnak
Labdarúgás 2 órája

„Nem mondhatod meg nekem!” – Marco Rossi keményen üzent a Liverpoolnak

NB III: zsinórban hat vereséggel zárta az őszt az Eger
Labdarúgás 3 órája

NB III: zsinórban hat vereséggel zárta az őszt az Eger

Pochettino három órán át beszélt játékosaival a Liverpool elleni rangadó előtt
Labdarúgás 4 órája

Pochettino három órán át beszélt játékosaival a Liverpool elleni rangadó előtt

„Szerbia szökött fia” – vegyes dolgokat írnak Kerkez Milosról a magyarok elleni meccs előtt
Labdarúgás 4 órája

„Szerbia szökött fia” – vegyes dolgokat írnak Kerkez Milosról a magyarok elleni meccs előtt

Szoboszlai Dominik váratlanul feltűnt, majd az egész klub ledöbbent
Labdarúgás 5 órája

Szoboszlai Dominik váratlanul feltűnt, majd az egész klub ledöbbent