Hajdu Attila borászként is megelégszik azzal, ha a „kapu előtti teret” uralja
Hajdu Attila, a Ferencváros legendás válogatott kapusa a sportból való visszavonulása után az alapvetően eltérő területen, a borászatban próbál újabb kihívásokat. A veszprémi Hátsó füves-kiállítás estjén az 55 éves sportember nem titkolta, hogy a Fürjes Borászat vezetőjeként nem kíván túlzott terjeszkedésbe bocsátkozni, hanem szívesen marad a jelenlegi méretben.
Hajdu Attila a beszélgetés során őszintén vallott arról, hogy az "aberrált szokása", hogy olyan területekbe kezd, amelyekhez nem feltétlenül ért. A balatonfüredi Fürjes Villa és a vászolyi Fürjes Udvarház vendéglátó szolgáltatásainak folyamatosan fejlesztésének részeként fordult a bortermelésre. Bár nem tartja magát igazi borásznak, az elmúlt évek alatt stabil termelésre tett szert, jelenleg évente két és félezernél is több palackot készít. Ezt a mennyiséget egy egyetlen megművelt hektárról szüretelik, amely terület a szakember szerint teljes mértékben elegendő a számára.
Az egykori kapus érdekes párhuzamot vont a futball és a borászat között. Gondolkodásmódja szerint, ahogyan a kapusok abban tájékozódnak a legjobban, ha a kapu előtti terület felett őrködnek, úgy a borászatban sem vágyakozik a határtalanul nagyobb méretekre. Ezt az elvet egykori csapattársa, Szergej Kuznyecov gyakorlatilag tesztelgeti rá, időnként fölvetetve, hogy már pálinkatermelésre is gondol-e. Hajdu erre mindig tagadó választ ad, tisztázva, hogy ilyen profil nincsen a portfóliójában. A kiválasztott szőlőfajta, az olaszrizling termelésének oka ugyancsak egyszerű: személyes preferencia és a vendégek kedveli választása.
Az eseményen Fejérvári Gergely, az ismert borszakíró és a Kis magyar borsznobkalauz szerzője egyedi analógiát alkalmázott az olaszrizlingre, a "joker fajtára" történelmileg összehasonlítva azt Szoboszlai Dominikhez, aki egy labdarúgáson az egész pályán képes hatékonyabb összekapcsolódást teremteni. Hajdu Attila is támogatóan fogadta ezt az asszociációt. A beszélgetés szintén érinti a futballos közeg és a borkultura történelmi szövetségét, illetve azt a jelenséget, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar labdarúgás világában miként söríték le fokozatosan a boros tradíciókat. Pálffy Gyula, a neves köveskáli borász és vinifikátor szintén az eseményen megosztotta saját történetét, arról, hogy miként kapcsolódott érzelmileg a Ferencvároshoz csupán egy tornacipő dologzata révén gyerekkorában.