Közel 10 milliárd forint ment határon túli focikluboknak a választás előtt
A Fidesz-kormány közel 10 milliárd forintot biztosított határon túli focikluboknak a választást megelőző időszakban. A Bethlen Gábor Alap által 2025 július eleje és 2026 áprilisa között kiutalásra került 9,85 milliárd forint támogatásáról a Miniszterelnökség döntött közvetlenül, a pénz felhasználásáról pedig közérdekű adatigénylés révén szerzett információk alapján szerzünk tudomást.
A támogatási rendszer rugalmasan működött, mivel az igénylőknek nem volt meghatározott felső kerete az összegeknek. Az egyetlen feltétel a tételes költségvetés előzetes beadása és annak indoklása volt, hogy az adott támogatás miként és miért szolgálja a nemzeti érdeket. Ez a rugalmas rendszer azonban olyan helyzeteket eredményezett, ahol a támogatások felhasználása meglehetősen tágan értelmezhető volt.
A pénzből finanszíroztak például stadionépítési projekteket, azonban sok klub az anyagi támogatást mindennapi működési költségekre használta fel. A forrásokból származtak a játékosok fizetései, a sportlétesítmények fűtőanyaga, irodai berendezkedés beszerzése, nyomtatási szolgáltatások és a fiatalsági akadémiák étkeztetési költségei is. Számos klub az éves működésének jelentős részét vagy akár egészét ezekből a támogatásokból biztosította.
A támogatások megoszlása igen egyenlőtlen volt az egyes klubok között. A KFC Komarno kapta a legtöbb forrást, 3,5 milliárd forintot, míg az Asociata Futball Club Csíkszeredának 1,2 milliárd forint jutott. A TSC Topolya és a DAC Dunaszerdahely egyesületek mindketten 900 millió forintot kaptak a támogatásból. A Borsodsport Invest Kft., az FC Kassa és a Várda Sport Egyesület szintén 750 milliós támogatásban részesült.
Az adminisztratív kiadások azonban gyakran nem kapcsolódtak közvetlenül sporttevékenységhez. Több szervezet az akadémiai igazgató teljes éves bérét és járulékait a támogatásból finanszírozta. A rendszer lehetővé tette, hogy a hétköznapi, rutinszerű büdzséallocálás teljes mértékben az állami támogatásra támaszkodjon, amely gyakorlatilag közvetlenül az intézmények működési költségeit fedezte. Bár hivatalosan a támogatások célja a magyar identitás erősítésének deklarálása volt, a valós felhasználás jól mutatja, hogy a pénz szabadon felhasználható lett a klubok számára, így rezsire, alkalmazottak fizetésére, étkeztetésre és irodai kiadásokra is költhető volt.