Nem csak a belgák juthattak ki csalással 3x3-as kosárlabdában a tokiói olimpiára – a magyarok továbbra is igazságtételre várnak
Öt éve húzódik a tokiói olimpia férfi 3x3-as kosárlabdatornájáért folytatott küzdelem a magyar válogatott és Belgium között, amely egy nagyobb csalási botrányba torkollt. Az ügy központjában az áll, hogy a belga csapat tagjai hamis versenyek eredményeivel manipulálták a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség világranglistáját, ami végül azt a következményt hozta, hogy Demeter Attila, Ivosev Tamás, Keller Iván és Kerpel-Fronius Balázs csapata nem juthatatott ki az olimpiára, miközben Belgiumnak ez az illegális módszer segítségével sikerült.
A magyar válogatott a pályán érdemelte meg a helyet a selejtezők döntőjében, ahol 2021. június 6-án Debrecenben szembeszállt a belgákkal. A mérkőzés végeredménye 21–14 a belgák javára alakult, így ők szerezték meg a tokiói kvótát. Azonban ez a győzelem nem tiszta versenyen alapult. Az eset háttere szerint a belga De Standaard újság 2021-ben tárta fel a visszaéléseket, amelyekről a közelmúltban az Eurosport is beszámolt.
A csalási ügy részletei rendkívül súlyosak. 2019. augusztus 31. és október 30. között huszonhét fiktív kosárlabdatornát jegyeztek be a FIBA rendszerében. Ezeknek az nem létező versenyeknek az eredményei lehetővé tették a belga csapat számára, hogy értékes pontokat gyűjtsenek a világranglistán, amelyeket aztán felhasználtak az olimpiai selejtezőrendszerben kedvezőbb helyzetük elérésére. A manőver célja egyértelmű volt: olyan selejtezőtornákon indulhattak, amelyekre szabályos úton nem feltétlenül nyertek volna indulási jogot.
A csalásban aktivitásával kimagaslik Nick Celis, a belga válogatott korábbi csapatkapitánya, aki szervezte az összes fiktív tornát. Thierry Marien és Anthony Chada csapattársai aktívan közreműködtek a manipulált eredmények rögzítésében. A visszaélésekhez Benjamin Bogaert, a Flamand kosárlabda-szövetség munkatársa is hozzájárult: útmutatást adott a nem létező tornák adminisztratív megvalósításához. Az antwerpeni büntetőbíróság 2025 januárjában hirdette meg az ítéletét: Bogaert kétszáznegyvenezer óra közérdekű munkát kapott, Celis és Marien pedig fejenként nyolcezer eurós felfüggesztett pénzbírságban részesült.
Az ügyhöz még egy másik visszaélés is kapcsolódott a koronavírus-járvány időszakából, amikor hamis negatív Covid-tesztekkel próbáltak játékengedélyhez jutni. Ebben a csapat gyógytornásza is érintett volt, de ez külön ügynek számít a világranglistás manipuláció mellett. A belga sajtó 2026 januárjában azt közölte, hogy Koen Umans, a Basketbal Vlaanderen vezérigazgatója már az olimpia előtt tudhatatott a csalásról, ellentétben korábbi tagadásával.
A magyar játékosok máig nem kapták meg az ígért kártérítést. A Belga Olimpiai Bizottság ugyan érvényesített kártérítési igényt, de az összeg meghatározása nem vezetett eredményre. A flamand parlament sportbizottsága 2026. júniusában úgy számolt be, hogy a tárgyalások zátonyra futottak. Csirke Ferenc, a magyar 3x3-as válogatott szövetségi kapitánya közelmúltban arról nyilatkozott, hogy saját nyomozásuk alapján más válogatottaknak is szerepe lehetett a visszaélésekben.