Nem csak a habitusuk más – tíz különbség Messi és Yamal között
Az FC Barcelona egykori és jelenlegi tízese világbajnoki döntőben találkozik egymással, s bár mindketten a legendás La Masía akadémia termékei, valamint osztályzat feletti labdarúgók, számos lényeges vonásukat tekintve alapvetően különböznek egymástól.
Lionel Messi és Lamine Yamal pályafutásának időzítése eltérő irányba mutat. Az argentin klasszis szinte biztosan karrierje utolsó világbajnokságát játssza, míg a spanyol tehetség most lép először a futball legnagyobb porondjára. Ez azt jelenti, hogy Messi esetében végső búcsúzásról beszélhetünk, míg Yamal számára ez csupán az első a várható több világbajnokságból, amennyiben az egészsége megengedi. A Barcelona legendája így nemcsak játékosként, hanem az idő felhasználásának szempontjából is más helyzetből érkezik a találkozóra.
A két labdarúgó pályára lépésének kora is szembetűnő különbséget mutat. Bár Messi már 17 évesen bemutatkozott az FC Barcelonában, Yamal még ezt is megelőzte tizenhat éves korában. Ez az előny még deutálisabbá válik, ha azt vizsgáljuk, hogy 19 évesen Yamal már Európa-bajnok és világbajnoki döntős, míg Messi ugyanebben az életkorban még nem is játszott a Copa Américán. Pályafutása korai fázisában tehát a spanyol fiatal jóval gyorsabban érte el az ország csúcspontjait.
Gyermekkoruk körülményei is alapvetően eltértek. Messi tizenhárom éves korában hagyta el szülővárosát, Rosáriót, hogy megvalósítsa barcelonai álmait. Yamal ezzel szemben Katalóniában, Mataróban születetett, így a La Masía intézménye kezdettől fogva képezte ki és formálta szakmai fejlődését. Ez az út azt is jelenti, hogy az argentin külföldi terres mutatkozott be, míg a spanyol otthonában nevezhető hozzáadottnak köszönhetően fejlődött.
A médiavilág nyomása alatt élésük mértéke jelentős eltérést mutat. Messi fiatal éveiben szinte védve volt a nagy nyilvános nyomástól, és a közösségi média megjelenésétől még messze volt. Yamal viszont napjainkban éli életét, ahol minden gesztusát, mozdulatát emberek milliói követik nap mint nap az interneten. Ez fundamentálisan más fajta terhelést és várakozásokat hoz magával.
Barcelonai kezdeteik kontextusa sem azonos. Messi egy már nyerő csapatba lépett be, ahol Ronaldinho, Samuel Eto'o, Deco, Xavi és Carles Puyol voltak a vezérszemélyek. A 2006-os Bajnokok Ligája-győzelmében ő volt a csapat legfiatalabb tagja. Yamalnak ezzel ellentétben az újjáépítésben kell szerepet vállalnia, egy kevésbé stabil klubvezetésben.
Az argentin válogatottban Messi hosszú ideig hátrányos helyzetbe került, szinte nem fogadták el őt teljes értékű szupersztárként, noha klubszinten bármit elért. Yamal számára viszont az indulástól fogva konszenzus volt, hogy vezéregyéniség lehet a La Rojában.
Fizikai sajátosságaikban is vannak lényegi eltérések. Messi hormonkezeléssel küzdött fiatalkorában, amit a Barcelona finanszírozott ahhoz, hogy pályafutása létrejöhessen. Yamalnak ilyen korlátai sosem voltak, és fizikuma még további fejlődésre képes.
Személyiségük és vezetési stílusuk is alapvetően eltér. Messi visszafogott, csendes személyiségével vált vezérré, amit vérprofi hozzáállása erősített meg. Yamal sokkal lazább, spontánabb figura, merészebb döntéseket hoz mind a pályán, mind azon kívül. Mindketten tehetségükből fakadó természetes vezetők, ám az utat másként járják.
Az első nagy sikerek időrendje is beszédes. Messi sokkal később érte el első reprezentációs trófeáját harmincnégy évesen az argentin válogatottal, noha klubszinten fiatalabban nyert bajnokságot és Bajnokok Ligáját. Yamal első kiemelkedő sikere a spanyol válogatott tagjaként született, amikor mindössze tizenhét évesen Európa-bajnok lett.
Végül, a mentori hatások is eltérő módon érték az őket. Messi Ronaldinhót csodálva nőtt fel, az öltözőben dolgozott a brazil zsenivel, és tőle örökölte a tízes mezt. Yamal ezzel szemben példakép nélkül fejlődött, a mágikus számot Ansu Fatitől kapta.