Nem volt még elég? Újabb botrány rázta meg az olasz futballt
Az olasz futball válsága továbbra sem mutat enyhülésnek, sőt: az elmúlt hónapok eseményei azt mutatják, hogy a nemzeti labdarúgás strukturális problémái mélyebbek, mint azt sokan vélték. Paolo Maldini és Andrea Pirlo körüli botrány csupán a legújabb fejezete annak az összességében pályafutást összedöntő krízisnek, amely az Azzurri történetében első ízben vezetett oda, hogy egymás után három világbajnokságról maradt le a válogatott.
A történet júliusban kezdődött, amikor az Olasz Labdarúgó-szövetség (FIGC) bejelentette, hogy Paolo Maldini, az AC Milan legendája kerül a szövetség technikai igazgatói posztjára. Az ötszörös BEK/BL-bajnok feladata igen ambiciózus volt: hosszú távú stratégiát kellett kidolgoznia az olasz futballhoz, felügyelnie az utánpótlás fejlesztését, valamint megtalálnia azt a szövetségi kapitányt, aki visszavezetheti az országot a világ élvonalába. Az új FIGC-elnök, Giovanni Malago gyakorlatilag teljes szakmai újjáépítést bízott rá. A tervhez Giorgio Chiellini, a 2021-es Európa-bajnok is csatlakozott, így az olasz futball reménységei az ország két futballikonjára épültek.
Erre minden korábbinál nagyobb szükség volt. Olaszország ugyan 2021-ben Roberto Mancini vezetésével Európa-bajnokságot nyert, ezt követően azonban katasztrofális mértékben zuhant a teljesítménye. A válogatott kihagyta a 2022-es katari világbajnokságot, majd 2023-ban Bosznia-Hercegovina ellen a pótselejtezőben is alulmaradt. Gennaro Gattuso lemondott, a szövetség pedig teljes átalakítást kezdeményezett.
Maldini és segítője, az 55-szörös brazil válogatott Leonardo azonnal az új szövetségi kapitány keresésére koncentrált, ám azonnal jelentős akadályokba ütköztek. Pep Guardiolát próbálták megnyerni, aki azonban visszautasította az ajánlatot. Carlo Ancelotti neve is felmerült, de a rutinos edző már elkötelezte magát a brazil válogatott mellett. Ezt követően Andrea Pirlo mellett döntöttek, aki a 2006-os világbajnok, egykori kiemelkedő középpályás volt, edzőként azonban addigi pályafutása nem volt túl lenyűgöző: egy szezont töltött a Juventusnál, majd Törökországban és Dubajban dolgozott.
Pirlo kinevezése azonban nem szakmai okok miatt váltott ki mélyreható válságot, hanem politikai okokból. Az olasz futballis tavalótól a Fonbet nevű orosz fogadóiroda globális nagykövete volt, amely számos olyan sportesemény szponzorálása révén lett ismert, amely az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatba került. Pirlo tavasszal Moszkvában egy Fonbet-rendezvényen jelent meg. Ezt az ellenzéki Azione párt elnöke, Carlo Calenda nyíltan bírálta, kijelentve, hogy aki 2022 után Oroszországot népszerűsít, nem viselhet nemzeti tisztséget. Az Európai Parlament alelnöke, Pina Picierno azt hangsúlyozta, hogy az olasz futballnak erkölcsi és kulturális megújulásra lenne szüksége, Pirlo kinevezése pedig ennek az ellenkezőjét jelenti. Pirlo végül közleményben jelentette be: visszalép az alkalmazástól, hangsúlyozva, hogy a Fonbettel való együttműködése pusztán kereskedelmi és sportszakmai volt.
Pirlo visszalépésének hírére néhány órával később Paolo Maldini és Leonardo is lemondott. Az első komoly döntésükben megsemmisítő vereséget szenvedtek, folytatni nem kívánták. Maldini mindössze tizenhat napot töltött technikai igazgatóként. Az olasz sajtó szerint szakmai elképzeléseik már az elején összeütközésbe kerültek a szövetség vezetésével, így a munka gyakorlatilag még el sem kezdődhetett.
Napjainkban az FIGC vezetésében a hetvennégy esztendős Claudio Ranieri lett a technikai igazgató, míg az edzői posztra ismét Roberto Mancinit hívtak vissza. Ez azonban pikáns: az Eb-győzelem után az ő alatt maradt le a válogatott a katari világbajnokságról, majd 2023-ban váratlanul a szaúd-arábiai válogatotthoz szerződött. Az világos, hogy egyetlen edző kinevezése aligha oldja meg az olasz futball mélyreható válságát.