Orbán Viktor épp kiírja magát a magyar politikából
Orbán Viktor a Fidesz szerint példátlan alkotmányos válsággal nézz szembe az ország, mivel a Tisza Párt hétfőn olyan módosításokról szavazott, amelyek felforgatnák a magyar politikai rendszert. A javaslatcsomag tizenkét évre korlátozná a parlamenti képviselői mandátum hosszát, eltávolítaná a köztársasági elnököt tisztségéből, és visszavezetné a hétvenéves nyugdíjkorhatárt az Alkotmánybíróságnál, ezzel felborítva a Fidesz által az elmúlt másfél évtizedben felépített politikai szerkezetet. A párt emiatt bojkottálja az üléseket és tüntetést szervez, hogy figyelemfelkeltsen az általuk példa nélkülinek tartott lépésekre.
Ám éppen azt a pillanatot választotta Orbán Viktor, amikor saját támogatói számára vezetésre szorulnak, hogy elrepüljön az Amerikai Egyesült Államokba. A volt miniszterelnök a focivébé két elődöntőjét és a döntőjét nézi meg, miközben a Fidesz azt ordítja az ország füle-fülére, hogy Magyarország demokratikus alapjait veszély fenyegeti. Ez a döntés különös módon világít rá azokra a kérdésekre, amelyeket az elmúlt napok során fel kellett volna tenni az ellenzéki koalícióval szemben kialakított bírálattal kapcsolatban.
A Fidesz és a KDNP szövetségesei csütörtökön az érdekes mellett gyűltek össze, hogy tüntetést szervezzenek a Sándor-palota elé. Orbán Viktor maga hirdette meg ezt a demonstrációt, amely az alkotmányos rendszer védelmének szánta magát. Azonban végül nem jelent meg az eseményen, annak ellenére, hogy a maradék támogatói közül sokak akkor tekintgetnek még rá, mint aki iránymutatást adhat. Ez a hiányzás már önmagában beszéletes volt, de csak később derült ki, hogy közben szintén közlekedik már a levegőben az amerikai kontinens felé.
Az újabb fejlemények kapcsán Gulyás Gergely lemondott a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetői tisztségéről, amit általánosan a frakció megrogyott állapotának jelzésének tekintenek. Az olyan pillanatban, amikor a pártnak erős kéziratú vezetre lenne szüksége, aki stabilizálná a sorokat, Orbán külföldön focit néz. Ez az intézmény felbomlásának veszélyét hordozza, és azt mutatja, hogy aki még nemrég fél évtizeddel irányította az ország sorsát, ma már nem képes vagy nem hajlandó belülről erősíteni saját erőinek kohézióját.
Az eltávozás mélyebb üzenetet is hordoz arról, milyen fontossági sorrendet tart fontnak Orbán. Aki nem képes vagy nem akarja közösen lenni a támogatóival abban, amit nagynak és veszedelmesnek mond, az valójában azt jelzi: sem az államnak, sem a pártnak, sem az embereknek nincs valódi súlya a döntéseiben. Helyettük saját komfortja és kényelme áll az első helyen. A politikai szakértelem és rugalmasság helyett egy holtsúllyal állunk szemben, amely egyre jobban rángatja lefelé az egész szervezetet.