Őrizetbe vettek egy török újságírót, mert átigazolási pletykáról írt
Egy török újságírót őrizetbe vették azért, mert közösségi médiában átigazolási pletykáról számolt be, amely szerint egy játékos az isztambuli Galatasarayhoz közel áll az igazoláshoz. Az esetet a Törökországban számos kritika tárgya volt 2022-es dezinformációs törvény alapján vizsgálták, ám az újságírót hétfő este szabadon engedték.
Az újságíróval szembeni eljárást a felügyelet „félrevezető információk nyilvános terjesztése miatt" indította meg. Az esetet azonban azzal a körülménnyel árnyalja, hogy ugyanez az információ – miszerint az érintett játékos a Galatasarayhoz igazolhat – korábban a Törökország három nagy médiaforrása, az állami TRT, a beIN Sports sportcsatorna és a kormánypárti Sabah újság is megosztotta olvasóival. Ez nyilvánvalóan azt jelzi, hogy az információ forrása más média szervezeteknél is hitelesnek tűnt ahhoz, hogy beszámoljanak róla.
A Galatasaray azonban július végén hivatalos közleményben cáfolta az átigazolási pletykát, és azt állította, hogy egyesek szándékosan terjesztenek hamis információkat a klubot érintően. A szívárványcsapat felszólította a szurkolókat, hogy kizárólag a klub hivatalos csatornáiból szerezzenek információt, és azokat fogadják el hitelesnek. Ez a lépés azt mutatja, hogy a klub milyen frustráltan reagált a bizonytalan információkra.
Az újságíró letartóztatása a 2022-ben elfogadott, vitatott dezinformációs törvényre hivatkozva történt. Ez a jogszabály büntetőjogi szankciókat írhat elő azok számára, akik a hatóságok szerint hamis vagy félrevezető híreket és információkat terjesztenek nyilvánosan. A törvény indoklása szerint ezek az információk félelmet, aggodalmat vagy zavargásokat kelthetnek a közösség körében, és ezért megelőzésre szorulnak.
Az emberi jogi szervezetek azonban több alkalommal is figyelmeztetéseket adtak ki ezzel a törvénnyel kapcsolatban. A kritikusok szerint az így megfogalmazott szabályozás könnyen felhasználható arra, hogy korlátozza a jogos véleménynyilvánítást és a szabad sajtó működését. Ez az újságíró esete ismét rávilágít erre a dilemmára, hogy az információszabadság és az ország biztonságának érdekei között hogyan lehet egyensúlyt találni.