Panaszkodnak a szurkolók: három dolgot örökre eltörölnének a foci-vb-ről
A 2026-os világbajnokság után szinte azonnal megjelentek a kritikák, amelyek a tornát meghatározó elemeit vonták kérdésre. A szurkolók és futballszenvedélyek három dologban értek egyre nagyobb egyetértésre: mind a hidratációs szüneteket, mind a résztvevő csapatok számát, mind a tizenegyespárbajok szerepét szívesen eltörölnék a jövőbeli vb-ken.
A The Athletic-nek adott hozzászólásokból egyértelműen kiemelkedtek azok a témakörök, amelyek a futball szerelmeseit leginkább megosztják. Az elhangzott észrevételek azt mutatják, hogy bár vélemények térnek el az egyes kérdésekről, a közös pont az, hogy ezek a jelenlegi szabályok és gyakorlatok kevésbé teszik vonzóvá a játékot.
A leggyakoribb panasz a hidratációs szünetekre irányult. Habár sokan elismerik, hogy a játékosok fizikai terhelése szélsőséges körülmények között valóban indokolttá tehet vízfelvételt, az ellenzők szerint a szinte minden mérkőzésen bevezetett szünetek teljesen szükségtelen megszakításokat okoztak. Egyesek szerint az „igazi futball" folyamatosságában áll a lényege, és a szünetek ezt megtörik. Mások csak akkor tartanának helyenvalónak az ivópause-okat, ha ténylegesen szükségesek, és maximum egy percig tartanának, azzal a kitétellel, hogy az edzők távolmaradjanak, nehogy ingyenes taktikai értekezletté váljon. Számos szurkoló azt is megjegyezte, hogy a televíziós csatornák reklámokat zsúfoltak ezekbe a percekbe, ami arra utal, hogy az intézkedés valódi célja nem az egészségvédelem, hanem az üzlet. Arsene Wenger, a FIFA globális futballfejlesztési vezetője támogatja az intézkedést, és arra hivatkozik, hogy a játékosok egészsége nem vitatható. Ugyanakkor a FIFA már vizsgálja, milyen hatásai voltak ezeknek a szüneteknek, bár eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy közvetlenül befolyásolták volna az eredményeket.
A másik nagy téma a résztvevő csapatok száma. A korábbi 32 csapatos formátumot sokak szerint vissza kellett volna hozni. Az elmúlt évtizedek során a 32-es állandó szám azért volt különleges, mert nagyon nehéz volt rá kijutni. Most azonban a 48 csapatos mezőny sok szurkoló szerint meggyengítette a tornát, több gyengébb szintű mérkőzés lett az eredmény. Különösen felháborító volt számukra, hogy még az első 48 csapatos esemény lezárása után máris felmerült a 64 válogatottas centenáriumi világbajnokság ötlete. A visszatérés mellett szóló érv az, hogy több csapat nem jelent automatikusan jobb versenyhelyzetet vagy nézői élményt. Sokan kritizálták a három rendezőország megoldását is, mivel a csapatoknak több ezer kilométeres utazások között kellett a mérkőzéseiket játszaniuk.
A tizenegyespárbaj vitája pedig évtizedes, ám nem szűnik meg. Kritikusai szerint méltatlankodnak azon, hogy a világ legfontosabb futballtornájának döntő pillanatai egy olyan helyzetben dőlnek el, amely teljesen eltér a korábbi játéktól. Az aranygólra való visszatérés mellett szavazók szerint csak akkor ért véget a mérkőzés, ha valóban gól esik. Mások azt kifogásolják, hogy a mostani rendszer túlzottan az egyéni idegezharcot helyezi előtérbe, nem pedig a csapatjátékot. Ezzel szemben máshol a tizenegyespárbajt a futball egyik leglegyintőbb momentumának tartják, amelyet pont ezért kár lenne elveszíteni.
Az említetteken túl számos egyéb javaslat is beérkezett: szigorúbb büntetés a színjelésért, a VAR módosítása, a lesszabály újraszábalyozása, a büntetőterület csökkentése és még extrém ötletek is, mint az amerikai sportokból ismert negyedek bevezetése. Bár ezeknek az ötleteknek csekély az esélye a megvalósulásra, jól mutatják, hogy a futballvilág továbbra is szívósan vitat arról, hogyan lehet a sportágat fejleszteni anélkül, hogy elveszítené lényegét és történelmi hagyományait.