Rehaklésszal az Olümposzon – 100 éves a Görög Labdarúgó-szövetség
A görög labdarúgás száz éves történetében magyar futballisták és magyar csapatok játszottak különleges szerepet. A Görög Labdarúgó-szövetség 1926 novemberében alakult meg, amikor három regionális szervezet – az athéni, a pireuszi és a makedóniai – döntésének nyomán egyesült, és azóta meghatározó szereplő a kontinens sportéletében.
A magyar-görög labdarúgási kapcsolatok szoros és részben tragikus történettel rendelkeznek. A legsúlyosabb emlék az 1938-as világbajnoki selejtezőben született: március 25-én az MTK pályáján a magyar válogatott 11:1-es vereséget szenvedett el. Ez a görögök történetének legdrámaibb veresége maradt, amelyben az újpesti Zsengellér Gyula ötöt is szerzett. A későbbi ezüstérmes magyar csapat csúnyán kívül maradt az ebből a meccsen, pedig a vendégek csak az utolsó percben szépítkezttek 11:0-ról. A görög szövetség 1927-ben csatlakozott a FIFA-hoz, az első válogatott mérkőzésüket pedig csupán 1929-ben játszották, amikor Pireuszban 4:1-re kaptak ki az olaszoktól. Az UEFA-hoz az 1954-es világbajnokság megnyitása előtt egy nappal, június 15-én léptek be.
Számos magyar labdarúgó hagyott nyomot Görögországban. Puskás Ferenc a kivándorlás alatt töltött edzői pályáfutásának tetőpontján 1971-ben a Panathinaikoszt vezette a Bajnokcsapatok Európa-kupája döntőjébe. Esterházy Márton és Détári Lajos több klubban is legendás figuraként él a görög szurkolók emlékezetében, Détári életnagyságú poszterekről nézett le Athén utcáin, amikor 1988-ban az Olympiakoszba igazolt. Lóránt Gyula, az Aranycsapat másik világvándora szintén megfordult Görögországban, sőt tragikus végszakasz után emlékszik az ország labdarúgásáról: a PAOK Szaloniki szövetségeseként 1981. május 31-én végzetes infarktust kapott, miközben Salamon József, az exdiósgyőri játékos éppen pályán volt. Boda Imre az MTK-ból érkezve 1989-ben lett a görög élvonal gólkirálya az Olympiakosz Vólosz csapatában.
A görögök legmeghatározóbb sportsikerét az 2004-es Európa-bajnokságon érték el, amikor minden idők legnagyobb meglepetésében Otto Rehhagel vezetésével megnyerték a tornát. A szerény német edezőt az ország „Rehaklésznek" nevezte, mivel semmilyen indok nem volt arra, hogy Görögország világbajnoki csapat legyen. A portugálokat 2–1-re, a spanyolokat 1–1-es döntetlennel, majd a franciákat és cseheket is 1–0-ra legyőzték. Az Angelosz Hariszteasz által szerzett döntő gól pedig portugál elleni 57. percben az ország labdarúgásának történetét megváltoztatta. A 2004-es siker után még kétszer – 2008-ban és 2012-ben – játszottak kontinensviadalon. A világbajnokságokon első alkalommal 1994-ben, majd 2010-ben és 2014-ben képviselték magukat, utóbbi esetben csoportmásodikként jutattak a kieséses szakaszba.
Görögország hét európai kupadöntőnek adott otthont. Az első 1971-ben a Chelsea–Real Madrid KEK-finálé volt Pireuszban, majd további meccsek következttek az Olimpiai Stadionban és az athéni Hagia Szophia Stadionban, legutóbb a 2022-es Konferencialiga-finálé az Olympiakosz–Fiorentina találkozója.