„Ronaldinhónak képzelik magukat” – Balotelli keményen beleszállt a fiatalokba
Mario Balotelli, a 36 éves olasz támadó nemrégiben a The Guardiannek adott terjedelmesinterjújában megosztotta gondolatait pályafutásáról, mostani választásáról és az olasz futball jelenlegi állapotáról. A legendás futballista az Egyesült Arab Emírségekbe szerződött, ahol végre megvalósíthat egy régi családi álmot: együtt játszhat öccsével, Enock Barwuah-val.
Balotelli kifejtette, hogy az igazolás mögött nem csupán anyagi okok húzódnak meg. Gyermekkoruk óta azt szeretnék testvérek, hogy azonos csapatban futballozzanak, ám ez az Interben, a Manchester Cityben vagy a Milanban játszó Balotelli mellett évtizedek alatt nem volt lehetséges. Az Al Ittifaqhoz való csatlakozás végre lehetővé tette ezt az álmot. Az olasz támadó hangsúlyozta, hogy az elnök jó projekttel kereste meg, és noha arról terjeszkednek, hogy Dubajba pénzéért költözött, szerencsére nem szorult rá. A projekt versenyképességét és привлекательságát is fontosnak tartotta.
A játékos azonban továbbra is szoros szálakkal kötődik az olasz futballhoz, és jellegzetes nyíltságával pontosan diagnosztizálja az elválása után jelentkezett problémákat. Balotelli gyermekkora alatt a spontán parkfutball volt az alapja fejlődésének – órákig játszott évesekkel, közösen fejlesztette képességeit, majd még a szervezett edzéseken túl szinte naponta további tréningeket végzett. Ez azonban nem fegyelmezett oktatás, hanem tiszta játék volt számára.
Manapság azonban, amikor olyan városokba megy, mint szülőhelye, Brescia, a parkok gyakorlatilag üresek maradnak. Az olasz gyerekek megtanulták helyettesíteni a futballt: számítógépek, okostelefonok és játékkonzolok foglalják le figyelmüket. Ez azonban csak a felszíni probléma. Balotelli szerint a szülői mentalitás megváltozott alapvetően. Egy mai hétéves gyerek talán hetente két-három órát futballozik szervezett keretek között, míg a 36-szoros válogatott játékos korosztálya ugyanilyen edzéseket végzett, de emellett napi három órát játszott szabadon a parkban.
Az ex-Manchester City támadó kritikája ekkor válik igazán élesé: a mai fiatalok telefonjukat nyomkodják, és Ronaldinhónak képzelik magukat, mivel nézik az ő videóit a közösségi médián. Balotelli viszont azért érezhette magát Ronaldónak, mert a parkban valóban meg tudta csinálni ugyanazokat a trükköket, amelyeket az őt megelőző generáció legendája. Az interjúban ez a gondolat a legkeményebb üzenet a fiataloknak: az igazi tehetség nem csak nézhető, hanem gyakorolható.
Érdekes módon Balotelli életének tanulsága mégis azt mutatja, hogy a puszta futballtehetség nem elegendő. Amikor azt kérdezték tőle, milyen tanácsot adna tizenhat éves önmagának, nem a góllövésről vagy a technikai fejlődésről beszélt. Egyszerűen azt válaszolta: bizonyos döntéseket nem hozna meg újra, és bizonyos emberekre jobban hallgatna. Ezzel is jelzi: a kilencvenes és kétezres évek végén megérkezett tehetség nem csak az önmagára nézve tanulságos, hanem az egész olasz futball számára is.