Szalai Ádám: A fiatal játékosok szerepeltetése mára eredményességi tényező is
Szalai Ádám, a Magyar Labdarúgó Szövetség alelnöke és a magyar válogatott egykori klasszis csatára alapos elemzésnek vetette alá a 2025–2026-os szezon számait, megállapítva, hogy a fiatal játékosok beépítése többé nem csupán hosszú távú stratégia, hanem az azonnali sportági sikerek alapvető összetevője is. Az előző idény statisztikái világosan demonstrálják, hogy a központilag irányított fiataláztatási politika konkrét, kézzelfogható eredményeket hozhat az NB I-ben és az alatta funkcionáló szinteken egyaránt.
Az akadémiák és a klubok közötti intenzívebb együttműködés valóban számszerűsíthető előrelépésre vezetett. Az elmúlt szezonban az NB I bajnoka a második legfiatalabb átlagéletkorú alakulat lett, ami azt bizonyította, hogy a fiatalság nem akadálya, hanem inkább előnye lehet a magasabb teljesítménynek. Különösen figyelemre méltó volt, hogy a harmadik legtöbb fiatalpercet jegyző csapat fel tudott jutni az első osztályba, jelezve, hogy a rutinos veteránokra támaszkodás helyett a tehetséges fiatalok megbízásában rejlő befektetés megtérülhet.
A stabilitás és a fejlődés kapcsolata is egyértelműen látható a táblázaton. A hat legfiatalabb NB I-es csapat közül öt tudott az elit bajnokságban maradni, ami cáfolja az esetleges pesszimista ellenvetéseket azzal kapcsolatban, hogy az ifjú játékosok nem lennének képesek a szükséges konzisztenciára és védekezésre. Az akadémiák első csapatainak átlagéletkora 0,3 évvel csökkent az előző szezonhoz képest, ami szisztematikus, tudatos fiatalodásra utal.
Az egyéni teljesítmények terén még megnyerőbb a kép. Csapatonként átlagosan 6591 percet játszottak a fiatal labdarúgók az egész szezonban, amely gyakorlatilag 3,5 fiatal játékost jelent csapatonként mérkőzésenként. A debutalások száma észrevétlenül, ám döntően nőtt: míg az NB I 2024–2025 szezonjában átlagosan 2,2 játékos lépett ki először az első osztályban csapatonként, addig az elmúlt szezont lezáró 2025–2026-ban ez a szám 3,6-ra kúszott fel. Ez majdnem 1,5-szeres növekedést jelent, amely jelentős turnoverre utal.
Talán a legfontosabb mutató az úgynevezett sikeres átmenetek száma, amelyet a UEFA-sztenderdek szerint mértek. Korábban csapatonként 0,75 játékos ért el olyan szintű fejlődést, amely az európai kupaporondra vagy a magasabb ligákba juttatotta, mostanra azonban csapatonként 2,57 játékos tudhatott magáénak ilyen előléptetést. Ez több mint hármas szorzó, amely azt mutatja, hogy a magyar fiatalok egyre nagyobb arányban képesek olyan ligákba igazolni, amelyek a magyar bajnokságnál előrébb állnak a világrangsorban. Szalai erre alapozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2025–2026-os szezon bizonyította: a magyar fiatalok nyertes generációja nem csak szándék, hanem valóság lett.