„Szerencsésnek érzem magam” – magyar kézilabdaedző a kínai női válogatott élén
Zsadányi Sándor, a magyar kézilabdaedző tizenöt hónappal ezelőtt a kínai női junior válogatott irányításával kezdte meg feladatát, ám rövid időn belül felnőtt kapitányi pozícióba léptették elő. A harminchárom éves szakember a Nemzeti Sportrádió Sportreggeli című műsorában osztotta meg tapasztalatait arról, milyen kihívások és lehetőségek várnak rá az ázsiai országban.
Zsadányi lépésérről úgy nyilatkozott, hogy szerencsésnek érzi magát az adódott lehetőség miatt, és közvetlenül értékeli azt, hogy egy magyar edző külföldön megállja a helyét. Hangsúlyozta, hogy alaposan mérlegelte a döntést, de végül úgy döntött, hogy megbánná, ha kihagyja ezt a kalandot. Pekingben való érkezésétől kezdve a hatalmas méretű várossal kellett szembenéznie – a reptér méretén és a metróhálózaton túl, az utazást követő akklimatiIzációra azonban mindössze néhány óra állt rendelkezésére, hiszen már a megérkezés napján délután tartania kellett az első edzést.
Az első nap után nyilvánvalóvá vált számára, hogy a kínai lányok többségét külsőre nem tudta megkülönböztetni egymástól, és edzéseken gyakran nem voltak számok a mezüknél, ami kezdetben további nehézséget okozott az orientációban. Szerencsére egy huszonöt órás tolmácsszolgálat állt rendelkezésére, amely angolul biztosította az alapvető kommunikációt. Az edző rövid idő után szokatlan és paradox helyzetről számolt be: miközben Kínában a vonatok ötszázötven kilométer per órás sebességgel közlekednek, a sportág szervezésében körülbelül ötven évvel ezelőtti szemlélet jellemző az edzésekre és a játékosok kezelésére.
A sportkörnyezetben megfigyelhetően folyamatosan csúcsteljesítményt követelnek meg a játékosoktól, azonban a fáradtság jelei nem számítanak döntő tényezőnek, és a szükséges regeneráció sem kapja meg az érdemelt figyelmet. Egy vereség után az elterjedt nézet az, hogy még intenzívebb edzésekre van szükség. Különösen nehéz a helyzet azért, mert Kínában hiányzik a nemzeti bajnokság, így az edzések mellett nincs verseny, amely során a játékosok valódi terheléshelyzetet élhetnének meg. Emiatt kiégett, kifáradó kézilabdázókkal kell dolgoznia Zsadányinak. Az edző szerint Kínában egyértelműen az európai kézilabda képvisel csúcsértéket, ezért az európai klubok rendkívüli vonzerőt gyakorolnak a kínai játékosokra. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy közelmúltban három kínai játékos az Alba Fehérvárhoz szerződött, ami Zsadányi szövetségi kapitányi munkáját jelentősen megkönnyíti, mivel ezen játékosok a magyar klubban közvetlenül szembesülnek az európai kézilabda magasabb szintjével és követelményeivel.