„Titkon az aranyat akartuk” – őszintén értékelték az újabb sikert a magyar úszó váltó tagjai
A párizsi Európa-bajnokságon rendezett nyílt vízi úszóversenyekből bronzéremmel búcsúzott a magyar válogatott. A Fábián Bettina, Mihályvári-Farkas Viktória, Rasovszky Kristóf és Betlehem Dávid összeállítású négyes a 4×1500 méteres vegyes váltóban harmadik helyen ért célba, miután végig ebben a pozícióban haladt a Szajna vizén.
A magyar csapat remek eredménnyel zárta a párizsi szereplést: mind a hét nyílt vízi versenyszámban sikerült dobogóra állniuk. Betlehem Dávid egyénileg három érmet szerzett, köztük egy aranyat és két ezüstöt. Mihályvári-Farkas Viktória két ezüstéremmel járult hozzá a sikeres kiíráshoz, míg Fábián Bettina szintén egy ezüstöt nyert még a váltó bronza előtt. Ez a tökéletes éremmérleg jól mutatja, hogy a magyar úszók az egyik legerősebb csapatnak számítottak a versenyen.
A bronzéremért folytatott küzdelem azonban nem volt könnyű. Betlehem Dávid, aki az utolsó etapot úszta, őszintén beszélt az élményt feldolgozva. Elmondása szerint testének nem sikerült megfelelnie az akaratának, és szerencsétlenül alakult a váltáskor is, amikor az olasz úszó nem tudott kellően előnyt szerezni a német előtt. Már teljesen kimerültnek érezte magát, amikor a váltót átvette, de így is küzdött az eredmény érdekében. Titkon aranyat reméltek ugyan, de a bronzéremnek is örültek.
Fábián Bettina, az első etap úszója, az erős mezőnyben való helytállásban látta a sikerét. Elmondta, hogy az első úszó pozíciójában különösen keménynek bizonyult a verseny, hiszen minden irányból érkeztek támadások. Büszke volt rá, hogy az élmezőnyben tudta átadni a váltót Mihályvári-Farkas Viktóriának. Az ő feladata szintén fárasztónak bizonyult. Elmondása szerint nem a gyorsan felgyorsuló típus, és az első szakaszban egy francia úszóval való találkozás miatt még plusz energiát kellett befektetnie. Ezt követően arra kellett összpontosítania, hogy ne essen nagy lemaradásba a német és az olasz csapatokkal szemben, de a lányok kiváló munkájára volt büszke.
Végül olimpiai bajnok Rasovszky Kristóf zárta a váltót. Beszámolója szerint az elejétől kezdve volt ritmusban az úszása. Tudta, hogy Klement, a német úszót kell követnie, mivel az a leggyorsabb a mezőnyben. Az olasz csapattal is meg kellett küzdenie a pozícióért. Bár Betlehem Dávid nagy lemaradásban vette át tőle a váltót, Rasovszky szerint az egész csapat kiválóan teljesített. Rádöbbent arra, hogy az első női úszók után világos volt: a német, az olasz és a magyar csapat fogjanak az érmekről dönteni, ha nem születik nagyobb hiba.