VAR-botrányok árnyékolták be a vb-t: ez volt 10 legnagyobb játékvezetői tévedés
A világbajnokság során többször előfordult, hogy a videóbíróság túlzott beavatkozása vagy éppen mulasztása megváltoztatta a mérkőzések kimenetelét. Graham Scott, a The Athletic szakértője és korábbi angol játékvezető összeállított egy listát, amely a torna tíz legvitatottabb játékvezetői döntésérően sorolja fel azokat az eseteket, amelyek a VAR működésének alapvetõ problémáira világítanak rá.
Scott kritikai elemzése alapján a világbajnokság egyik fő gondja az volt, hogy a videóbíróság eltérő mércékkel avatkozott közbe. A Premier League előző szezonjában 380 mérkőzés alatt mindössze három olyan VAR-hibát regisztráltak, amelyet utólag egyértelmű tévedésnek minősítettek, miközben a vb-n 104 encuentro alatt legalább hat olyan beavatkozás történt, amely szerinte egy eredetileg helyes döntést rontott el. Scott hangsúlyozta azonban, hogy voltak pozitívumok is: a leshelyzetek technológiai megítélése gyorsan és pontosan működött, a kezezéses esetek nem generáltak nagyobb vitát, és a játékvezetők törekedtek a játék folyamatosabbá tételére az új újraindítási szabályok alkalmazásával.
A korábbi bíró által összeállított lista különös figyelmet érdemel. Themba Zwane kiállítása Mexikó ellen például olyan esetekre mutat rá, amikor minimális contact alapján szűnt meg a játék, holott a pályán hozott döntés helytelen volt. Hasonlóan vitatott az Anglia–Ghána mérkőzésen történt eset, amikor Ezri Konsa szabálytalanul szerelte Prince Adut a büntetőterületen belül, ám a VAR nem avatkozott közbe, így az egyik legegyértelműbb elmaradt tizenegy nem lett megítélve. A Brazília–Skócia összecsapáson pedig Vinícius Júnior gólját vették el egy olyan érintkezés miatt, amely Scott szerint túl aprócska volt ahhoz, hogy egy pályán meghozott döntést megváltoztassanak.
A német válogatott több alkalommal is szenvedett a VAR beavatkozása alatt. Az Ecuadorral szembeni mérkőzésen Aleksandar Pavlovic fejes mozdulata közben elrúgta az ellenfelét, mégis érvényes gólnak számított az eset, amit Scott különösen következetlennek tartott, hiszen néhány nappal később egy hasonló szituáció miatt már érvénytelenítettek egy kongói gólt. Az utolsó csoportmeccsen pedig Jonathan Tah gólját azért nullázták meg, mert Waldemar Anton minimalisan érintkezett az ellenfél kapusával a szögletnél, ami Scott szerint túlzott volt.
A belga válogatott hosszabbításában nyolc percig vizsgálták meg Youri Tielemans tizenegyesét Szenegál ellen, amely végül Belgium továbbjutását eredményezte. Scott szerint a lassítások miatt tűnt csak szabálytalannak az eset, valójában természetes ütközés volt. Argentína ellen is túl messzire ment a VAR, amikor Mostafa Ziko gólját egy hétköznapi érintkezés miatt vették el. Végül Kylian Mbappé is szenvedett a játékvezetés alatt, amikor a Franciaország–Szenegál mérkőzésen Sadio Mané által okozott szabálytalanságot nem ítélték tizenegyesnek, amely Scott szerint a torna egyik legnagyobb tévedése volt.
Scott végkövetkeztetése szerint a VAR működésének alapelveit újra kell gondolni, és a technológiának csak az egyértelmű és nyilvánvaló hibák kijavítására kellene szorítkoznia, mert az aprónak tűnõ érintkezések újra és újra elemzése csak távolabbra viszi a futballt attól a gyors és folyamatos játéktól, amelyet a szurkolók szeretnek.